Egy videojátéknak nem könnyű dolga egyensúlyba hozni a nyugtató felfedezős játékmenetet a nagy feszültségű rablásokkal és egy csipetnyi egzisztenciális horrorral, de a Subnautica: Below Zero ezt jól teszi.
A Subnautica: Below Zero egy olyan játék, amely nagy örömmel veti be a mélyben, azzal a különbséggel, hogy nem egy medencébe, hanem egy idegen óceánba dob. A dolgok elsőre rendben vannak. Mindenféle furcsa teremtményt, növényt és erőforrást találhat a túléléshez. Aztán először leszáll az éjszaka, és minden gyönyörűen izzik.
Előnyök:
- Dinamikus, felfedezhető környezetek
- Kiváló légkör
- A játék módjának megválasztásának szabadsága
- Rendkívül magával ragadó
Hátrányok:
- A történet bökkenői elvonhatják a figyelmet
- A grafika nem mindig jó
- Nem azonnal fogadják az új játékosokat
Ahogy egyre magabiztosabbá és kíváncsibbá válsz, a világ kezd kinyílni. Talán talál néhány új és érdekes erőforrást vagy nagyobb óceáni életet. Végül magabiztosan felfedezheti a nyílt vizeket, anélkül, hogy a világgal foglalkozna, amikor félelmetes csikorgást hall, és megpördülve látja, hogy egy éhes szörnyeteg úszik az úton. Ez biztosan nem egy konkrét tapasztalat.
Ami a túlélés műfaját illeti, az Unknown World’s Subnautica: Below Zero folytatja elődje trendjét egy idegen víz alatti világ magával ragadó és izgalmas fordulatával.
Nem csak a 3D-s környezetet kell megértenie, figyelnie kell maga felett és alatta; ügyelnie kell az oxigénszintjének nyomon követésére is. A nulla alatt a hőmérsékletet is hozzáadja tényezőként. Töltsön több mint egy percet a szabad levegőn, és megfagy, ami a bolygó melegebb vizeit teszi a közvetlen menedékeddé.
Ugyanaz a világ, vadonatúj történet
Talán a legnagyobb különbség a Below Zero és az eredeti Subnautica között a történetelemek. Főszereplőként ugyanarra a vizes bolygóra érkezel, a 4546B-re, és választ keresel húgod halálának rejtélyére. Ez egy meglehetősen jelentős változás, és bár nem foglalja el az élvonalat, mint sok más játék a piacon, óvatosan megpörgeti a játékost bizonyos irányokba.
Ne hagyd azonban, hogy ez eltántorítsa attól, hogy úgy játsszon, ahogy szeretné. Semmi sem akadályoz meg abban, hogy elfordítsa a farkát, és az ellenkező irányba induljon. Csak meg kell küzdenie az időnkénti sztorival vagy hangklippel, amely megpróbálja felkelteni a figyelmét. A történet vonzó lehet, és irányt és célt adhat a vándorlásnak, ha erre vágyik. Összességében ez inkább egy mellékes megjegyzés az egész játék hatókörében.
Általában megváltoztatja a játék hangulatát és érzését. A tiszta egzisztenciális rettegés helyett, amely egy teljesen lakatlan idegen világból fakadhat, és az ezt kísérő magány, időnként megkönnyebbülés tapasztalható. Az emberek korábban is jártak itt, és mindenütt ennek a jelei vannak, amint elkezdi felfedezni. Ez izgalmas lehet, de eltávolít néhány elszigeteltebb és egzisztenciális elemet, amelyek az előző játékban hangsúlyosabbak voltak.
Atmoszféra, még a víz alatt is
Ebben a játékban sokféle légkör létezik. Nem tévesztendő össze a bolygót körülvevő levegővel, bár van ilyen is. Először is ott vannak a nyugodt és népes sekély felszíni vizek, amelyek bátorítják a felfedezést és a titkok felfedezését. Aztán jön a mély és zavaros nyílt víz, amely állandóan arra készteti, hogy ellenőrizze a környezetét, és kapaszkodjon a jéghegyekbe, hogy valami szilárd legyen a háta mögött.
Aztán ott vannak az óceán sötét mélységei, ahol hirtelen ráébredsz, hogy kifogy az oxigénből, de nem emlékszel, merre van a barlangkijárat.
A Below Zero nagyszerűen képes lassan emelni a tétet, mielőtt a következő kihívás elé állítaná. Találtál egy új szigetet, amelyen egy régi bázis található, de ahhoz, hogy az összes felfedezett erőforrással hazatérhess, el kell osonnod egy óriási szörnyeteg mellett, amely egy szempillantás alatt elnyelhet. Bármely más játék a lopakodás és a türelem egyszerű kihívása lenne, de a Subnautica hozzáad egy utolsó elemet: az oxigéntartalékot.
Megpróbálhatsz lassan elsurranni, de végül fel kell menned a felszínre, hogy levegőhöz juss. Gondosan megválogatod a pillanataidat, vagy őrülten csapkodsz, és reméled, hogy nem veszik észre? Ezek a pillanatok azok, amelyek egy nyugodt felfedezőjátékot nagy feszültségű rablássá változtathatnak. A halál újra életre kel otthonodban, de sok olyan tárgy nélkül, amivel oly sokáig kerestél volna.
Ezenkívül egy hatalmas lény látványa, amely egészben elnyel téged, határozottan rémálmok tárgya, úgyhogy a legjobb, ha ezt elkerülöd.
A mélységek felfedezése
Az avatatlanok számára az erőforrás-gazdálkodás és a túlélés minden bizonnyal megszokást igényel. Kell egy kis idő, hogy felismerjük, mi hasznos és mi nem. A legtöbb véletlenszerűen, az óceán fenekén növekvő növény csak dekoráció lesz – a kulcs az, hogy keresd azokat az izzó növényeket, amelyeket a játék minden bizonnyal javasol, hogy nézd meg.
Ha az éhség- és szomjúságszint figyelésének intenzitása túl soknak tűnik, ami miatt aggódni kell, a játéknak más lehetőségei is vannak. Van egy mód, amely kiveszi az éhséget és a szomjúságot az egyenletből, így az egészség, az oxigén és a hőmérséklet az egyetlen gond. Ez egy nagyszerű mód lehet ahhoz, hogy kipróbáld és először megszokd a játék alapjait anélkül, hogy az óra ketyeg a hátadon.
Ott van a spektrum másik vége is, ahol még nehezebb módokat lehet kipróbálni. Az egyik módban van permadeath, ami azt jelenti, hogy még ha órák óta játszol, és jelentősen haladtál a kalandban, a halál a végső játék végét jelenti.
Szerencsére rengeteg felfedeznivaló van, kezdve az egyedi lényektől, mint néhány idegen pingvinek, egészen a jéghegy alatt növő furcsa gyökerekig. Ez egy olyan játék, amiben könnyen eltölthet néhány órát. Csakúgy, mint a PSA-nak, ennek a játéknak sincs automatikus mentése, így ha nem akarja elveszíteni a fejlődést, amikor véletlenül egy óriási cápa figyelmét felkelti. -tintahal, a legjobb, ha gyakran manuálisan menti el.
Záró gondolatok
A Subnautica: Below Zero nagyon szórakoztató, de biztosan nem tökéletes játék. Itt-ott vannak furcsa grafikai hibák, és furcsa pillanatok, amikor a lények elakadnak a sarkokon, és jégtakarókon keresztül kidugják békáikat. De az igazság kedvéért, ennek több köze lehet a játék Switch verziójához, mint bármi máshoz.
A játékosnak valódi szabadsága van, hogy úgy játsszon ezzel a játékkal, ahogyan szeretné, az egyes történetek ütemének követésétől a teljes figyelmen kívül hagyásig. Ez a kettősség kissé frusztráló lehet azon játékosok számára, akik így vagy úgy szeretik, de néha ez csak egy iránytényező, amelyre szüksége van a továbblépéshez. A történet követése segíthet azokban az elkeserítő helyzetekben is, amikor felfedezel valamit, de nem tudod, mit kezdj vele.
Ahol ez a játék igazán ragyog, az a környezetében van. A különös halakkal teli korallzátonyok felfedezése a túlélési játékok egyik legnyugtatóbb és leglenyűgözőbb élménye lehet. Másrészt a világ veszélyes részei valóban olyan kiváló félelmetes és feszült pillanatokat inspirálhatnak, amelyeket nem várna el ugyanattól a játéktól. A hangképek is igazán megtisztelő említést érdemelnek. Hallani fogod az óriási lényt, mielőtt látnád, ami félelmetesen magával ragad.
Ha van időd igazán belemerülni a túlélési és alkotási elemekbe, a Subnautica: Below Zero sok mindent kínál. De ha nem foglalkozol ezzel, akkor egy egész víz alatti világot fedezhetsz fel, ami a maga jutalma lehet. Összességében a Below Zero kiváló folytatása az eredetinek. A legjobb módon ragaszkodik fegyvereihez, miközben olyan új dolgokat is kipróbál, amelyek sokat hozzátesznek a világhoz, még ha nem is feltétlenül a játék legjobb részei.
