Az új FIFA ugyanolyan szórakoztató és bosszantó, mint a korábbi kiadásai. Bár történt néhány észrevehető változás, a sorozat új évtizede biztosan nem indul áttöréssel.
A népszerű Youtube-felhasználók bizonyos köreiben egy nagyon szakszerű kifejezés ismert – „FIFA életciklus”. Miről szól a ciklus? Egyszerű: a nyár környékén bombáznak bennünket a hírek, hogy a futball-/futball-sim következő része a valaha volt leginnovatívabb bejegyzés minden idők egyik legnépszerűbb sportjáték-sorozatában. A második szakasz a játék megvásárlása a csodálatos játékmenet reményében, majd a következő hónapokban minden hibájának fejből megtanulása. A harmadik szakasz a határozott nyilatkozat: „Még egyszer nem. Nem fogunk újra becsapni. Viszlát, FIFA.” Aztán újra eljön a nyár, és egy megtévesztő szakembercsapat ismét átver és szégyell minket.
Vajon a sorozat 28. része minőségi produkcióként, és ami a legfontosabb, áttörésként fog emlékezni a játékosok figyelmét? Sajnos ez nem az „az évek” közé tartozik, és a szkeptikusoknak ismét joguk lesz rámutatni az EA teljes önelégültségére. De nagyon igazságtalan lennék, ha azt mondanám, hogy nincs változás. Vannak, sőt némelyikük közvetlen hatással van a játékra és az érzésre, valójában egyik sem ad jogot a FIFA 21-nek arra, hogy valódi, teljes terméknek nevezze magát. Ez megint csak egy frissítés.
PONT INDOKLÁS
A 7/10-nek ebben az esetben kettős jelentősége van. Egyrészt emlékeztet arra, hogy kissé méltánytalan kizárni a FIFA 21-et pusztán azért, mert az EA Sports által az évek során felállított vonalat meghaladta. Még mindig egy tisztességes focimeccsről beszélünk, amely akár hónapokra is elég lehet. Másrészt rávilágít a stagnálásra és a múlt hibáiból való tanulásra. Több mint egy hétbe telt, mire újra panaszkodni kezdtem. A passzok bizonyos játékokban pontatlanok, a főmenü néha akadozik. Minden évben elismétlik ugyanazokat a hibákat, a kijavításukra tett kísérletek mindig féloldalasak, és közben új problémák születnek. Szóval igen, EA, újra megtetted. Egy másik FIFA bukott meg és nem is bukott meg egyszerre.
A fejléceknek végre van értelme.
Ártalmatlanítás és újrahasznosítás
Előnyök:
- még mindig méltó sport sim;
- nagyobb kontroll a játékosok felett labda nélkül – több lehetőség a támadások felépítésére;
- néhány változtatás továbbfejleszti a menedzser módot;
- teljes támogatás a barátokkal való játékhoz;
- néhány bosszantó véletlenszerű esemény felszámolása a pályán – beleértve a játékosok ütközési rendszerének javítását;
- a fejlécek kézi vezérlésének kielégítő módja.
KONSZ:
- a mesterséges intelligenciával való játék még mindig rémálom;
- az új típusú dribbelés újabb lépés a FIFA kevésbé realizmusa felé;
- nem sokat változott ebből a szempontból – ez még mindig inkább pong, mint foci;
- semmi új a Volta módban;
- egy rakás felesleges kozmetikai cikk a FIFA Ultimate Teamben.
Van egy dolog, amit el kell hagynunk az útból. A FIFA játékmenete soha nem megy egy bizonyos szint alá, és az Electronic Arts fejlesztői olyan játékot tudnak szállítani, amely több száz, néha több ezer órára elegendő. Az előző részre azonban nem emlékeznek túl jó szívvel a játékosok, mivel azt több részlegen is megviselték a problémák. Az ütközési rendszer megszakadt, ami számos hibát eredményezett viselkedésükben; a távolsági lövéseket szinte teljesen figyelmen kívül hagyták, így a játékosok arra kényszerítették a támadásokat, hogy az ellenfél tizenhatosába mélyedjenek.
Az EA a semmiből nem tervezte újra a játékmenetet, és nem is volt vitathatatlanul kötelező, bár mindenképpen üdvözlendő lett volna. Meglehetősen racionális döntést hoztak, hogy kiküszöböljék a legproblémásabb hibákat, és bedobjanak néhány új dolgot. Ennek egyik örvendetes eredménye, hogy a játékosok már nem olyan gyengék, mint a Goat Simulator; tisztább, határozottabb érzéssel tudnak belemenni a fizikai ütközésekbe. Ez nem jelenti azt, hogy a játékosok ütközései már nem vázlatosak: ezt a kemény úton tanultam meg, amikor a saját csapatomból egy vaskos védő egy dühös orrszarvú erejével döngölte a kapust. A kapus a kapuba zuhant, erősen összekapta a labdát, ami három pontomba került.
Másrészt most már időnként kihasználhatjuk a lehetőségeinket, és 25+ yardról lőhetünk ki, ésszerű reményekkel, hogy látványos gólt szerezzünk, és a fejesek ismét értelmet kapnak. Ez azért van, mert most már teljesen manuálisak, így még az analóg gomb apró dőlése is hatással van a labda irányára.
ISMÉT HIÁNYZOTT AZ ARCOK
Az EA általában remek munkát végez a futball világának legnagyobb sztárjainak ábrázolásával, de mindig van egy maroknyi szerencsétlen játékos, akit nem tudna felismerni. Ezúttal legalább két kellemetlen meglepetés ért kedvenc csapatomban, a Chelsea FC-ben, mégpedig Fikayo Tomoriban és Reece Jamesben, akik egészen mulatságosan néznek ki – mintha egy gyerek tervezte volna a The Sims szerkesztőjében. Meglepő? Természetesen nem.
Gyors és dühös
A dribbelésben is történt néhány változás, de itt nem voltam teljesen elégedett. Azok közé tartozom, akik rosszallják a FIFA folyamatos próbálkozásait a játék gyorsabbá tételére; néha kosárlabdának tűnik, vagy ami még rosszabb, tenisznek. Az EA természetesen kitalált egy szép címkét hozzá, és az „Agile Dribling” valóban kínál néhány új lehetőséget az egy-egy helyzetekben való előnyszerzésre, de összességében úgy tűnik, ez egy újabb lépés egy arcade játékmenet felé.
Biztos vagyok benne, hogy a válasz nem szimulátornak készült. Miért állítja akkor az EA mindig, hogy a változtatások célja a realizmus növelése? Itt van egy ellentmondás. Mindemellett hozzá kell tennem, hogy ez a labdaszabályzó rendszer különösen a legtechnikásabb játékosok számára vicces – fénysebességgel mozgatják lábról lábra a labdát. A védőknek nem lesz könnyű dolga.
Ezek a nyilak mutatják a játékos mozgását a labdáról.
Van még egy újdonság (sőt, több is egyforma), ami szerintem a legérdekesebbet mutatja be az amerikai fejlesztők által készített friss dolgok közül. Ettől az évtől sokkal kiszámíthatatlanabb módon építhetünk helyzeti támadásokat. Ennek az az oka, hogy néhány bonyolult kulcskonfiguráció lehetővé teszi a játékosok labda irányítását.
Ez különösen jelentős hatással lehet az online játékokra, bár ezeket a mozdulatokat leginkább arra használtam, hogy megszégyenítsem magam az ellenfelek előtt, és csak a saját védekező blokkomat jelentsem komolyan. De én én vagyok. Ennek a megoldásnak a hasznosságát hamarosan a profik is igazolják szerte a világon. Hasonló „újításokat” találhat az EA hivatalos honlapján – úgy döntöttem, hogy csak azokról tájékoztatom, amelyek valóban észrevehetők. Ez messze van az evolúciótól, bár bizonyosan megváltoztatnak néhány dolgot.
Szerencsére kisebb fejlesztéseket is bevezettek. És mondjuk ez nem jellemző ebben a sorozatban. A labda továbbra is ugyanúgy viselkedik, és az évek során kialakult ösztöneim, mint például a gyors labdacsere a középpályán, továbbra is érvényesek. De soha nem tudhatod, hogy a játék hangulata nem változik-e meg egy véletlenszerű javítással két-három hónapon belül – volt már ilyen.
A FIFA 21-gyel egy kicsit hosszabb kaland után azonban van néhány további következtetés is, amelyek nem voltak annyira nyilvánvalóak az intenzív, de viszonylag rövid kezdeti ülések után. Először is, az elején azt hittem, hogy olyan sok gólt veszítek, mert gyenge képességeim és türelmetlen vagyok a védekező formáció irányításához. Ez teljesen természetesnek tűnik, órára már kezdtem elvenni a labdát ellenfeleimtől, és a játékosaimat is jobban tudtam elhelyezni a tizenhatoson belül és kívül. És bár éreztem, hogy javult a játékom, az elvesztett gólok száma sokat beszélt. Nem ritka az 5:5, 6:3 és a kedvencem, ami 7:5 (győztem, minden gól a második meccsen született), ami jobban hasonlít a futsalra vagy a jégkorongra, mint a focira. Igaz, könnyen meg lehet szokni a találkozók ilyen őrült sorozatát, de a FIFA 21 és a valóság közötti kapcsolat még mindig nagyon távoli.
Építsünk együtt egy stadiont
Most, hogy tudjuk, milyen érzés a rúgás, ideje áttekinteni azokat a játékmódokat, ahol próbára tehetjük képességeinket. Szinte egyik sem kapott jelentős változást, különösen a Volta (ami a FIFA Street megfelelője, amely először szerepelt a FIFA 20-ban) és a már legendás FIFA Ultimate Team, vagyis az EA igazi szerencséje. Mindazonáltal nagyon örülök, hogy a barátokkal való játék mindkét módban bonyolultabbá és kifizetődőbbé vált. És bár még mindig nem volt lehetőségem versenyezni a barátaimmal a Stamford Bridge-en, sem Rio utcáin, mindig örömmel fogadok minden olyan kísérletet, amely a baráti foglalkozásokat elérhetőbbé és szórakoztatóbbá teszi.
Mindazonáltal e két mód összefüggésében az összes fennmaradó kihasználás (inkább: annak hiánya) kritikát érdemel. Kicsit szomorú, hogy Alex Hunter elég terjedelmes történetét élvezhettük néhány évvel ezelőtt, és jelenleg csak egy kezdetleges történetet kapunk a Voltában, ami mindössze 180 perc alatt elkészülhet. Az egyetlen vigasz, hogy a módban olyan játékosok szerepelnek, mint Thierry Henry vagy Ricardo Kaka, az abszolút legendák. Természetesen továbbra is élvezhetjük a dinamikus játékmenetet mesterséges intelligencia vagy más játékosok segítségével, miközben felszabadítjuk a márkás kocogókat a digitális verzióban, de mi következik? Az EA idén lemondott a Volta fejlesztéséről, és ez bűn, mert ez egy másik dolog, ami valószínűleg feledésbe merül.
És Volta? Nincs itt semmi új.
Ami a fent említett FUT-t illeti, igazából nem számítottam komolyabb változásra, mert amúgy is tartalomban gazdag. Osztagépítési kihívások, sok különböző feladat, osztagcsaták, osztályriválisok vagy online barátságos mérkőzések – van bőven. Az Electronic Arts azonban úgy döntött, hogy egy lépéssel tovább megy, és bevezetett egy sor kozmetikai, bocsánat franciám, BS-t, amelyet a csomagokból meríthetünk. Mindegyiknek köze van a klubunk és a stadionunk személyre szabásához.
A nagy probléma – annyi év után eltávolították az erőnléti kártyákat, hogy ne féljünk a játékosaink elfáradásától, meccseket játszhassunk. Egy kis lépés a fejlesztőknek…
Kezdetben még ez a kiegészítés is tetszett – további zászlók a lelátón, néhány logó, lehetőség a himnusz kiválasztására. A legfontosabb, hogy nem vagyok kénytelen beszerezni ezeket – akár egy kész stadiont is használhatok. És? És ez klassz – legalábbis papíron.
A véleményem drámaian megváltozott, amikor kinyitottam az egyik aranycsomagot, amihez jelentős idő és erőfeszítés kellett. Általában ritka játékosokat tartalmaztak, még a szerződések is rendben voltak, de ezúttal egy kicsit túl messzire mentek a dolgok. Ennek a csomagnak az alappillére… a tűzijáték lett. A játék előtti megjelenítéshez. Ez tovább csökkenti az értékes játékosok megszerzésének valószínűségét. Egyszerűen szenzációs.
Azon sem tűnődöm, hogy a készítők miért fektetnek inkább időt és pénzt jelentéktelen, bár divatos újdonságokba, ahelyett, hogy a dolgok technikai oldaláról csiszolnák a játékot. Először azt hittem, hogy az előnézeti verzió hibája, de a játék azóta megjelent, és a főmenü továbbra is késéssel reagál (mikroszekundum, ennek ellenére nyilvánvaló), nem beszélve az olyan hibákról, mint például a képtelenség ellenfelet találni ( Nem hiszem, hogy ez az üres szerverek miatt van, vagy véletlenszerű lefagyások miatt, amelyek a konzol hardveres újraindítását teszik szükségessé. Tényleg elég a frusztráció amiatt, hogy a pályán felkapom a seggem. Miért ragaszkodtok kedves fejlesztők ahhoz, hogy a virtuális stadionon kívül is nehezítsétek az életemet?
Jó, hogy van egy díszes stadion, de nem a legendás játékosok árán.
ÉS HOGY KERÜL AZ ÚJ PES?
Az új Pro Evolution Soccer a szegénység révén nyert némi tisztaságot. A Konami bejelentette, hogy megduplázza erőfeszítéseit a jövő évi részlettel kapcsolatban, amely valójában az Unreal Engine-t fogja használni. Ezért a nemrégiben kiadott eFootball PES 2021 szezonfrissítés éppen ez – egy frissítés. A plusz viszont az, hogy a szokásosnál jóval kevesebbet fogunk fizetni ezért a játékért, és rengeteg ajándékot kapunk, játékosok formájában, akik myClub módban egészítik ki keretünket.
Gyakorlat teszi a mestert
Mindig is szerettem a FIFA-ban játszani – nem csak a meccseket, hanem a csapat irányítását, az átigazolási piac felkutatását, a tehetségek elkapását is – mindazt, amit a menedzser mód lehetővé tett. Idén kapott néhány új funkciót, ami nagyon tetszik. Az egyik a meccsszimulációs panel, ami olyan, mint a Football Manager. A mesterséges intelligencia helyettünk játssza a játékot, mi pedig bármikor taktikai kiigazításokat végezhetünk, és átvehetjük az irányítást a csapat felett. Időt takaríthat meg, de sok ideget is.
A kis cseresznye a tortán teljes ellenőrzést biztosít a játékosoknak az edzésterv felett. Kiválaszthatjuk azokat a napokat, amikor profilos edzéseket végzünk, és találhatunk helyet egy kis regenerálódásnak is. Ráadásul minden játékos az általunk választott irányba fejlődhet. A gyorscsatárok például középpályás karmesterekké válhatnak – minden a mi szeszélyünkön múlik.
De nehéz az egyjátékosra korlátozni magát, mivel ez gyakran fájdalmas. Ez az AI miatt van. A kihívás vagy teljesen banális, a jégkorongban gyakoribbak az eredménnyel végződő mérkőzések, vagy nem annyira nehéz, mint amennyire unalmas. A labda elvétele ezekből a passzív furatokból általában szinte lehetetlen. A versenymód a mesterséges intelligencia szabványos párharcainak megszüntetésére tett kísérlet. Bekapcsolt állapotban a számítógép a profi játékosok viselkedését próbálja utánozni, és olyan mozdulatokat hajt végre, amelyekről a cirkuszi előadók álmodni sem mertek volna. A játék akkor élvezetesebb, de határozottan nehezebb. Nos, nem kaphatsz meg mindent.
Verzió 21.0
És akkor egy létfontosságú kérdést kell megválaszolnunk. Miért nem DLC ez a játék? Egyrészt megértem az EA megközelítését, másrészt a FIFA sorozat legtöbb későbbi része félig kész (az elméletileg teljes játékhoz). Ez az egyetlen sorozat, amelynek valóban játékszolgáltatássá kellett volna válnia évekkel ezelőtt; mégis minden évben kapunk egy újabb részt, ami hoz néhány új elemet, de ez általában semmi komoly.
Talán ez a játék következő generációs verziójának fejlesztéséhez kapcsolódik, vagy talán a minimális erőfeszítés – a maximális profit szabálya itt. Ezen opciók egyike sem változtat azon a tényen, hogy az új FIFA egy jó, kielégítő játék, amely sok bulit felpezsdít, és néhány elkötelezettebb rajongót ismét játékmámorba hoz. A játék még egy évre elegendő lesz, de nagyon szeretnénk látni, hogy a sorozat jövőre valóban fejlődik. Ha látni szeretné, hogy végre beváltja a sorozathoz fűzött reményeket, ismerje fel ebben a videojáték-műfajban rejlő valódi lehetőségeket.
