A Crudelis egy független lengyel játék, amelyet a „Prince of Persia and The Witcherrel kombináló RPG” néven hirdetnek. Mit tennél életed utolsó órájában?
Előnyök:
- A történet nagyon érdekes lehet, ha végre mozgásba lendül;
- A narratíva elég jól be van állítva a történelemben (a viktoriánus korszak);
- A történetnek sokféle iránya van…
KONSZ:
- …miközben hiányzik belőle a változatosság az egyéni problémák megoldásában;
- Ha nem szeretsz újra és újra játszani – egyetlen játék nagyon rövid;
- Nincs kézi mentés játék közben;
- A felhasználói felület problémás lehet;
- A karakterek néha elakadnak.
A Crudelis a független lengyel Whisky Jack Games stúdió debütálása. A projekt három évig épült az RPG Makerben, mivel a fejlesztő „elefáradt a tipikus RPG-kben”, és ennek eredményeként kapunk egy játékot… aminek valójában nincs sok közös vonása az RPG műfajjal. Nem fogsz több tucat küldetést átverni, és nem járod be az egész világot, nincs olyan, hogy interaktív harc vagy a karakter statisztikáinak javítása. A játék mechanikájának alapjai a kisvároson belüli helyszínek közötti vándorlás, tárgyak kiválasztása és az NPC-kkel való beszélgetés. Tehát inkább kalandjáték, mint RPG… de a minimalista tartalom és a mechanika is az, ami annyira eredetivé teszi ezt a címet.
Kezdjük a Crudelis legfontosabbjával – a történettel. A játékot úgy hirdetik, hogy egy steampunk világban játszódik, de szinte semmi fantasztikus elemünk van, így inkább azt mondanám, hogy ez csak a viktoriánus korszak (19. század vége). Az akció egy kitalált brit városban, Adonis Creekben játszódik, és a főszereplő Henry Shackelton – egy feltaláló, aki megszállottja a halottak feltámasztásának ötletének. Akkor találkozunk vele, amikor befejezi a munkát egy olyan gépen, amely lehetővé teszi az előbbieket. Sajnos az eszköz első tesztjét megszakítja a banditák támadása. A főhős súlyosan megsebesül, és élete utolsó pillanataiban úgy dönt, hogy saját magára fordítja találmányát (egy hajléktalan helyett, akit korábban elrabolt, hogy laboratóriumi patkánynak használhassa). Henrynek sikerül elkerülnie a halált… de nem sokáig – a gépet úgy alkották meg, hogy csak 60 percig támasztja fel a halottakat.
Ezt a sajátos funkciót elsősorban a fejlesztők használták alkotásuk népszerűsítésére. Nem számít, milyen mélyre hatolsz a történetben – a játék könyörtelenül véget ér, amint eltelik egy óra. Ez az időkorlát azonban inkább egy intelligens narratív eszköz a 12 befejezés közül néhányhoz (az alkotók másik büszkesége), mintsem olyasvalami, amivel a játékosnak mindig tisztában kell lennie. Az időzítő leáll, amikor elolvasod a naplót, belenézel a leltárba, megnézed a térképet vagy beszélsz az NPC-kkel – és a játékidő nagy részét ezekkel a műveletekkel töltöd. Az embernek nagyon makacsnak kell lennie, ha figyelmen kívül hagyja a történetet, vagy minden cél nélkül vándorol át Abarian Creeken, csak hogy „elvesszen”, mert az idő lejárt. Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy a Whiskey Jack Games alkotása ilyen rövid lenne. A Crudelist gyakran „60 perces játékként” írják le, de legalább két órára van szüksége az első kísérlet során, hogy elérje a finálét.
A játék vezérmotívuma egy kísérlet annak felderítésére, hogy ki a felelős a banditák fent említett támadásáért. E cél elérése érdekében Henry egyesíti erőit Lester nyomozóval. Annak ellenére, hogy mind a szavai, mind a folyóiratban megjelent írásai azt sugallják, hogy a játéknak meglehetősen lineáris története van, valójában meglepően sok módja van a cselekmény fejlesztésének. A Crudelis játék közben el kell dobnia mindent, amit megszokott a „tipikus” játékok legyőzése után. Ebben a produkcióban még a legfinomabb cselekmények is drámai hatással lehetnek a történetre, mint például az, hogy kiválasztunk egy tárgyat a prológusban, beszélünk egy értelmetlennek tűnő NPC-vel, vagy megpróbáljuk többször kiválasztani ugyanazt a párbeszédet, még akkor is, ha úgy tűnik, nem vezet eredményre. És remekül működhetne, de sajnos ugyanakkor az írók megfeledkeztek sok olyan lehetőségről, ami minden logikusan gondolkodó játékosnak eszébe juthat. Például miért nem kérdezhetem meg a gyalogosokat a banditákról, ha éppen Henry házából futottak ki a bejárati ajtón? Ezért könnyű figyelmen kívül hagyni a játék által adott finom jeleket, és nem is gondolod, hogy ezek az apró dolgok olyan fontosak lehetnek.
A Crudelis olyan játékosok számára készült, akik szeretnek mindent „kipréselni” a kis játékokból – és nem bánják, ha megismétlik a játék elég nagy szakaszait, hogy megvizsgálják a különféle lehetőségeket. Ez utóbbi tényező nem jelentene problémát, ha a fejlesztő más lehetőséget adna a játék mentésére, mint a „mentés és kilépés”. Igaz, van automatikus mentés is, de ez csak arra szolgál, hogy megbizonyosodjon arról, hogy ne menjen vissza, és például ne válasszon másik sort az utolsó párbeszédpanelben – így a játék automatikusan mentésre kerül, még akkor is, ha meghal, és az egyetlen lehetőség, hogy tegyen valamit. másképp kezdjük elölről a kampányt. Másrészt, csak nagyon meghatározott körülmények között lehet meghalni, és a halál minden formája a 12 befejezés egyikének számít. Azonban a történet nagy szakaszainak megismétlésének szükségessége bőven elég lehet ahhoz, hogy egy-két próbálkozás után elhagyja a Crudelist, mivel egyes játékosok nem biztos, hogy hajlandóak ellenőrizni, mi történne, ha „30 perccel ezelőtt nagyobb kenőpénzt adnának a srácnak”. És ez egy másik probléma ezzel a címmel – sok helyzetet csak úgy lehet megoldani, ha elegendő pénzt fizetünk, és bizonyos esetekben nincs más megoldás. A sikerhez tehát időt kell vesztegetni értelmetlen, de jól fizető feladatok elvégzésére, Henrynek kölcsönadni szándékozó karakterek keresésére, vagy egyszerűen össze kell gyűjteni az összes rendelkezésre álló tárgyat és eladni a piacon lévő kereskedőknek.
Éppen ezért a kíváncsiság és a játék újbóli kipróbálása iránti vágy helyett csak irritációt éreztem, amikor váratlanul másodszor is megöltek ugyanazon a helyen, annak ellenére, hogy minden alkalommal más-más döntést hoztam – egy óra játék után. És amikor végre sikerült megfejtenem az egész rejtélyt, és láttam, hogy Crudelis története mennyi lehetőséget kínál… Szomorú volt, hogy ennyi nagyszerű ötlet ilyen tökéletlen formába csomagolt. Henry Shackeltont is sajnáltam, mert az ő története (és az egész játék) meglehetősen szomorú, és lehetne hosszabb is. A Whiskey Jack Games alkotóit is dicsérni kell a viktoriánus korszakért, mint a játék történelmi hátteréért. A fejlesztők olyan problémákkal terhelték meg a történetet, mint a technológia és a hagyomány közötti konfliktus, vagy a munkások rabszolgaként való kezelése az ipari forradalom idején.
Az RPG Maker használata a Crudelis létrehozásához archaikus, manga stílusú grafikát és felülről lefelé irányuló perspektívát eredményezett. Hogy jól néz-e ki vagy sem, mindenki maga döntheti el, ha megnézi a képernyőket. Csak annyit tudok hozzátenni, hogy a grafika elég áttekinthető (csak a térképen lévő betűtípus túl pixeles), és a játék olyan alacsony követelményeket támaszt, hogy egy „ősi” laptopon nem volt gondom a futtatással. A felhasználói felülettel azonban vannak problémák. Amint megjelenik egy párbeszédablak, a legközelebbi opció megjelölésre kerül, és a kattintás azt eredményezi, hogy azt választjuk, függetlenül attól, hogy a kurzor hova mutat (kivéve persze, ha az egeret más opcióra mozgatja). Könnyen fájdalmas hibát eredményezhet, különösen, ha gyorsan „átkattan” a beszélgetéseken. Többször megtörtént velem, hogy rohanás közben egyszer túl sokat kattintottam, és véletlenül rossz választ választottam a párbeszédben… visszafordíthatatlanul a „rossz” vége felé terelve a cselekményt. Ráadásul a játékost szűk utakon blokkoló NPC-k irritálóak lehetnek, a játékban vannak kisebb hibák, és hiányzik néhány alapvető konfigurációs lehetőség, mint például az egér érzékenysége vagy a képernyő felbontása.
Összegezve mindezt, a Crudelis sajnos nem tökéletes játék. Remek koncepcióra épült, amely példa lehet sok fejlesztő számára, de a megvalósításnak van néhány hibája – mind a narratíva, mind a technikai szempontból. Ha nem bánod, hogy foglalkozz az általam gyenge pontokkal a sztori felépítésében, akkor bátorítom, hogy próbáld ki a Crudelist – főleg, hogy a játék nagyon alacsony áron érhető el. Remélem, hogy a Whiskey Jack Games fejlesztői sikert érnek el első alkotásukkal, és egy újabb, ambiciózusabb projekt mellett döntenek. Tehetséges emberek, akik szokatlan módon akarnak játékokat létrehozni – és ezt az iparágnak nem szabad elvetnie. Csak annyit kell tennünk, hogy hagyjuk, hogy ezek a fiatal fejlesztők kitárják szárnyaikat.
